Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet - Nyírő Gyula Központ

National Institute of Menthal Health, Neurology and Neurosurgery - Nyírő Gyula Center

Logo1

A kórház története

 

nyirogyula szin3

A kórház története szorosan kapcsolódik a hazai pszichiátria kialakulásához, fejlődéséhez. A fővárosban az első állami létesítésű elmegyógyintézet, közismert nevén "a Lipót", 1868-ban Országos Tébolyda néven, Buda város által felajánlott 45 holdnyi területen kezdte meg működését.

A mai Nyírő Gyula Kórház helyén azonban már 1841-ben Pólya József saját költségén "12 örj. befogadására alkalmas" magán elmegyógyintézetet hozott létre, de az intézmény, anyagi okok miatt, egy év múlva bezárta kapuit. A lipótmezői tébolyda viszonylag gyors túlterheltsége miatt került sor 1884-ben az Angyalföldi Magyar Királyi Elmebeteg Ápolda felállítására. Első igazgatója Lechner Károly volt, akit szintén kiváló, neves orvosok követték az igazgatói székben: Oláh Gusztáv, Epstein László, Nyéki László, Selig Árpád, Zsakó István, Nyírő Gyula. Hogy a kórház végül Nyírő professzor nevét vette fel, annak egyik oka azon túl hogy igen neves pszichiátert tisztelünk benne, hogy a professzor 1937-ben történt kinevezésekor, elsőként kezdeményezte, az elmegyógyintézetek ne kényszerlakhelyként, elsősorban az elzártságra alapozva működjenek, hanem általános kórházszemlélet alakuljon ki. Megszüntette a börtönjelleget, elfogadható kinézetűre alakították át az épületeket. A jobb feltételek következtében javultak a gyógyulási esélyek is.

A háború évei alatt a kórház sebesülteket fogadott, így bővült az osztályok fajtája, melyek 1945 után is megmaradtak. Nyírő Gyula professzor nevezték ki 1945 után megint igazgatónak, és az ő kezdeményezésének, aktivitásának köszönhető, hogy az Angyalföldi Tébolyda általános kórházzá vált. Természetesen új épületekkel és kiszolgáló helyiségekkel bővült, hogy az itt fekvő betegek ellátása a kor követelményeinek mind jobban megfeleljen. Sebészet, szülészet és belgyógyászat létesült. A többi osztályt lehetőség szerint bővítették, fejlesztették, majd patika is létesült a területén. Az addig kerületi kórház 1981 óta a fővároshoz tartozik.

2007. április 1. óta változott a Kórház struktúrája. Csökkent az aktív ágyak száma és nőtt a krónikus és rehabilitációs ágyszám. Megszűntették az OEP finanszírozott sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg ellátást. Az épületben helyét a Róbert Magánklinika bérli a megszűnt szakmák funkciójával. A fekvőbeteg ellátás mellett a leggyakoribb betegségek kivizsgálására korszerű járóbeteg ambulanciák és egynapos sebészet működik. Kórházunkhoz tartozik a Dévai utcai tüdőgondozó, szűrőállomás és onkológiai gondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, valamint a Jász utcai ideggondozó.

Intézményünk 2021.04.01-től egyesült az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettel (OKITI), így létrejött az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet az OMIII. A Dévai utcai tüdőgondozó elköltözött a Jász utcai épület földszintjére, az ideggondozó alá.

Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet

Kórházi adatok

KSH szám:
15846035-8610-312-01 Adószám:
15846035-2-42
Számlaszám (MÁK):

10023002-00362746-00000000
 

ÁHT-I:
391395
180 eeszt logov

Könyvajánló

MEGJELENT!
borit2

Dr. Petke Zsolt
Tremkó Mariann

Felépülés a
függőségből - szerencsejáték
és szerhasználat

muveszek f170

Dr. Németh Attila

Művészek
és pszichopatológia

kenyszerbetegseg170

Dr. Harsányi András,
Dr. Csigó Katalin,
Dr. Demeter Gyula:

Kényszerbetegség
Elmélet, kutatás,
terápia

Alapítvány

Kérjük, ha módjában áll, támogassa adója 1%-ával intézményünket!
Köszönjük!

Pályázat

szech2020
 
ujszech terv png
 
cikk edihosp jpghu horizontal cef logo